Opál

Az évek során az opált sokféle tulajdonsággal ruházták fel, kezdve attól, hogy nehézségeket és szerencsétlenséget hoz a viselőjének, egészen addig, hogy gyógyítja a szembetegségeket. Bármi is igaz ezekből a feltételezésekből, egy tény: annak ellenére, hogy az opál könnyen rongálódik, és nehéz vele dolgozni, senki sem vonhatja ki magát áttetsző színeinek ünnepélyes hatása alól.
Az opál vibráló fényét a benne lévő apró, szorosan egymás mellett álló, gömb alakú szilikátzárványoknak köszönheti. Ezért változtatja a színét, ha különböző irányokból nézzük. Minél nagyobbak és szabályosabbak ezek a gömbök, annál többféle és intenzívebb színhatásnak lehetünk tanúi. Ezt az interferenciát fényjátéknak, színjátszásnak vagy irizálásnak nevezzük.
Míg a legtöbb drágakövet előre meghatározott formára és méretre csiszolják vagy fazettálják, az opált gyakran csiszolják szabad formájú kabosonná. Ez a bevett gyakorlat annak köszönhető, hogy a csiszolók a nyersanyagból a lehető legnagyobb és legszínpompásabb opált szeretnék kinyerni. A szabálytalan forma minden opált egyedivé tesz, így e kövek gyakran hívnak elő kreativ megoldásokat a tervezőkből.
A 19.század végéig Csehország termelte a legtöbb Opált,de ma már Ausztrália a legfőbb forrás,a legtöbb „opálvadász”ott található.
Fajtái:nemes fehér opál,nemes fekete opál,sziklaopál,tűzopál,üvegopál,macskaszem,etiópiai opál,stb.